Szótár, nyelvtan, nyelv és más érdekességek

Érdekességek a szótárak és nyelvek világából

Szótárak története

2017. január 30. - Dictzone.com

art-1301872_640.pngSzótár-história – Hogyan fejlődtek az egynyelvű és kétnyelvű szótárak?

Napjainkban egyre jobban teret hódítanak az online szótárak. Hosszú évszázadokon át ugyanakkor a hagyományos, papíralapú szótárak számítottak egyeduralkodónak. Nem is gondolnánk, de az első szótárak több mint négyezer évesek! Mostani írásunkban, a szótárak történeti fejlődését mutatjuk be, melynek során, együttesen kell vizsgálnunk az egynyelvű és a kétnyelvű szótárakat.

Egy vagy több nyelven?

Lényegében, az időszámításunk előtti koroktól napjainkig, számos korban és kultúrában egyaránt írtak egynyelvű és kétnyelvű szótárakat. Annyi azonban bizonyos, hogy az utóbbi, vagyis a kétnyelvű szótárak megelőzték az egynyelvű, az adott nyelv szavait magyarázó műveket.

Csaknem a legkorábbi civilizációk is ismerték már a kétnyelvű szótár fogalmát. A legrégebbi ismert ilyen mű az Akkád Birodalomból származik, amely akkádról sumérra fordította le a szavakat. Természetesen az időszámításunk előtt 2300-ra datálható szótár esetében nem papír alapú szótárról beszélhetünk, hiszen a papírt jóval később, Kínában találták fel. A mai Szíria területén íródott, pontosabban vésett szótárak így ékírásos táblaként jelentek meg.

Ha már a kínaiaknál tartottunk: ahogyan számos más hasznos találmány, úgy az egynyelvű szótár felfedezése is e távol-keleti országhoz köthető. A legkorábbi fennmaradt egynyelvű szótár, az Erya keletkezésének pontos időpontja bizonytalan. Valószínűleg az időszámításunk előtti 3. században adhatták ki. A korabeli ismert világ fogalmait kínai nyelven magyarázó szótár abból a szempontból is újdonságnak bizonyult, hogy papíralapú kiadásban jelent meg, míg császári udvarban csak két évszázaddal később rendszeresítették a papíralapú beadványokat.

Rendezni a szavakat!

Természetesen szótárakat az ókori görögök is készítettek. Mivel az ókori városállamok többségében egy nyelven beszéltek, s a görög is megértette a spártait, így kétnyelvű szótárakra kevésbé volt szükség. Annál inkább az egynyelvűekre, melyek közül a legismertebb Philétász: Rendezetlen szavak című munkája.

Az időszámításunk előtti negyedik században élt görög filozófus elsősorban a Homérosz által használt ritkább kifejezéseket gyűjtötte csokorba, s adott rájuk magyarázatot. Az úttörőnek számító munka egyéb irodalmi szavakat, a helyi nyelvjárások általi dialektusokat, valamint szakkifejezéseket is tartalmazott. Sajnos, azonban a Rendezetlen szavak nem maradt fent, mint ahogyan Philétász többi munkája is elveszett. Szerencsére az Apollonius által írt görög szótár mai napig megmaradt, így napjaink embere is képet kaphat a Homérosz által használt szavak és kifejezések pontos jelentéséről.

Ugyanebben az évszázadban a Római Birodalom területén az egyik legismertebb kétnyelvű szótár is megjelent. Nem is akárki tollából, hiszen Claudius a Birodalom későbbi császára etruszk-római szótárat állított össze. Ez a mű a mai napig nagyon értékesnek számít, hiszen már akkor is csak néhányan beszélték az etruszk nyelvet.

Holt latinról az élő európaira!

Ahogyan minden más területen, úgy a középkor eleje a szótárak számára is sötétnek bizonyult. A Nyugat Római Birodalom bukásával ugyanis feledésbe merült a szótárkészítés, sőt egyes – a barbár törzsek által megszállt – területeken még az írástudatlanság is növekedett.

Jó pár évszázadra volt szüksége Európának ahhoz, hogy magához térjen, s újra rendszerbe akarja foglalni a szavakat. Persze szükség is volt erre a rendszerre, hiszen évszázadokig a latin számított a hivatalos nyelvnek. (Például hazánkban csak 1844-től lett hivatalosan is az ország nyelve a magyar.)

Mindezt az indokolta, hogy a keresztény egyház megtartotta a rómaiak által használt latin nyelvet, s a reformáció megjelenéséig az igehirdetés is teljesen latin nyelven történt. Nem meglepő hát, ha megnövekedett az igény az olyan szótárakra, amelyek latinról az adott ország nyelvére fordították le a szavakat.

A híresebb európai szótárak így latin szavakkal teletűzdelt szószedetek voltak. Talán a legismertebb ezek közül, Johannes Balbus (John of Genoa) hatalmas grammatikai munkája, a Catholicon. Az itáliai nyelvész és domonkos pap munkája 1287-ben látott napvilágot, és a mű alapjául szolgált számos későbbi kétnyelvű szótárnak

Nem csupán szótárról beszélünk, hiszen némi latin nyelvtant is tartalmazott. Ami azonban a későbbiekben az egyház szempontjából még inkább jelentőssé tette a művet, hogy a késő középkorban hatalmas segítséget nyújtott a Biblia fordításához, értelmezéséhez. Nem véletlen, hogy egyben egyike volt azoknak a könyveknek, amelyek legkorábban jelentek meg nyomtatásban is. Alig pár évvel a könyvnyomtatás felfedezése után, Johannes Gutenberg már 1460-ban nyomtatásban is kiadta e korszakalkotó művet, amelyet követően több kiadást is megért a Catholicon.

Megszületnek a nagyszótárak!

Ahogyan teltek-múltak az évszázadok, úgy gazdagodott minden nyelv szókincse is. Joggal nevezhetjük a 19. századot az egynyelvű szótárak évszázadának. Nagyjából ekkora érett meg az idő egy olyan nagyszótárra, amely az adott nyelv összes szavát rendszerezi, összegyűjti, illetve magyarázza. Elsőként, a gyermekmeséikről is ismert Grimm testvérek fogtak hozzá a szótárkészítésnek. Bár eredetileg azt gondolták, hogy tíz éven belül el tudják készíteni a német nyelv nagyszótárát, a mű összeállítása közben kiderült: jelentősen alábecsülték a feladatot! A kezdeti családi vállalkozás így jelentősen kibővült, s végül már nyolcvanan dolgoztak a szótár elkészítésénél. Mindössze az első kötet elkészüléséhez 16 évre volt szükség. A munka annyira hatalmasnak bizonyult, hogy a két testvér mégsem érhette Deutsches Wörterbuch teljes, 32 kötetének kiadását. Legendák szerint Wilhelm Grimmet a „D” betűn dolgozott, amikor 1859-ben jobblétre szenderült, míg Jacobot, 1863-ban a Frucht (gyümölcs) szócikken való dolgozás közben érte a halál. A teljes művet végül 123 évvel később 1961-ben adták ki, amely akkora már 320 000 címszót tartalmazott.

Hagyományostól az online-ig

Kétségtelen, hogy napjaink legismertebb nyomtatott szótára: az Oxford szótár. Összeállításának gondolata már 1844-ben megszületett, amikor is a brit Filozófiai Társaság három tagja elhatározta, hogy minden olyan szót összegyűjtenek, amelyet eddig nem mutattak be a korabeli angol szótárakban.

Jól tükrözi a munka nagyságát, hogy a mű közel hetven évvel később készült el. Az Oxford English Dictionary, 1928-ban tíz kötetben jelent meg, s onnantól kezdve közel hatvan évig mindössze kiegészítéseket fűztek hozzá.

Második kiadása 1989-es, amely már 20 kötetben, 21 728 oldalon jelent meg. Tényleg elképesztő számokról beszélünk! Ha egyetlen embernek kéne begépelnie a második kiadás 59 millió szavat, akkor az 120 évig (!) tartana, valamint továbbá 60 évbe kerülne, hogy ezeket a bejegyzéseket ellenőrizzék is. Nem véletlen, hogy napjainkban egész csoportok foglalkoznak a szótárkészítéssel.

Az online változat 2000 óta elérhető a felhasználók számára. Napjainkban havonta 2 millió embernél is több tekinti meg az OED online felületét, amely jól mutatja, az online szótárak térhódítását a hagyományos szótárakkal szemben.

Ne feledkezzünk meg napjaink kétnyelvű szótárairól sem. A 19. században a kereskedelem, majd a 20. században a turizmus megnövekedése indokolta a kétnyelvű szótárak megjelenését. Terjedelmüket és a ráfordított időt tekintve ezek sem számítanak kisebb munkának, mint az egynyelvű szótárak. Napjainkban ezért itt is helyet kapnak az online szótárak, amellyel, sokkal gyorsabban, kényelmesebben, valamint rugalmasabban tudnak a felhasználók keresni a szavak között. Készítői számára pedig az elektronikus megjelenés előnye, hogy akár szavanként is bővíthető, illetve javítható a szótár.

Köszönhetően a világháló nyújtotta lehetőségeknek, nem kell éveket várni egy-egy újabb vaskos kötet megjelenésére, valamint nem tart generációkon át, mire az adott nyelv szótára újabb kiadással gazdagodik.

A bejegyzés trackback címe:

https://szotarak.blog.hu/api/trackback/id/tr2212169042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A szótárainkban jelenleg több, mint 2 és fél millió kifejezés található. Keress rá egy kifejezésre te is a Dictzone-ban!


Keresés a DictZone szótáraiban