Szótár, nyelvtan, nyelv és más érdekességek

Érdekességek a szótárak és nyelvek világából

Hírességek a magyar nyelvről

2015. augusztus 30. - Dictzone.com

john_bowring.jpg

A magyar nyelv csodálatos és ezt már számos híres ember is észrevette az évszázadok során. Összegyűjtöttünk és lefordítottunk néhány idézetet, melyet a magyar nyelvről mondtak. (A fenti képen Sir John Bowring látható.)

Marcio Galotti

„A magyarok, legyenek bár arisztokraták, vagy parasztok, mindannyian ugyanazt a nyelvet használják.”

Marcio Galotti, humanista Mátyás király udvarában, 1480

Amandus Polanus von Polansdorf

„Voltak néhányan, akik kételkedtek, hogy a zabolátlan magyar nyelvnek van-e bármilyen szabálya, de Ön, a kivételes művében tényleg bebizonyította ezt.”

Amandus Polanus von Polansdorf, bázeli humanista írta ezt Szenczi Molnár Albertnek, amikor megjelent a latin nyelvű, magyar nyelvtanról írt műve, a Nova grammatica Ungarica, 1609-ben.

Johann Gottfried von Herder

„Van kedvesebb az emberek számára, mint saját anyanyelvük? Az egész gondolkodásmódjuk a nyelvükön, a múltjukon és történelmükön, a hiedelmeiken és egész életükön, szívükön és lelkükön alapul.”

Johann Gottfried von Herder fejezte ki így, hogy a magyar nyelv mekkora kincs, 1790-ben.

Giuseppe Caspar Mezzofanti

Giuseppe Caspar Mezzofanti bíboros 39 nyelven beszélt tökéletesen, emellett számos más nyelven értett, s a magyar nyelv 4 dialektusát is ismerte. 1832-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett. Frankl Ágoston cseh nyelvésznek mondta a következőket a magyar nyelvről:

„Tudja, melyik nyelv olyan, mint a latin és a görög, ha felépítését és a ritmikus harmóniáját nézzük? A magyar nyelv! Ismerem az új magyar költőket, s a műveik teljesen megdelejeznek. Majd a jövőben, amikor egy mesteri költő hirtelen előtűnik a semmiből, bebizonyosodik, hogy igazam van! Úgy tűnik, maguk a magyarok sem veszik észre, micsoda kincseket is rejt a nyelvük.”

Jacob Ludwig Karl Grimm

Jacob Ludwig Karl Grimm, német nyelvész, a híres Grimm-mesék megalkotója írt először a német nyelvtanról. A magyar nyelvről úgy nyilatkozott, hogy az logikus, tökéletes felépítésű és minden más nyelv felett áll. (1820)

Sir John Bowring

Sir John Bowring angol gazdaságpolitikus és utazó meglátogatta Magyarországot, majd kiadott egy antológiát angol nyelven a magyar írók és költők munkáiból. Ő mondta a következőket:

„A magyar nyelv a múltba vezet. Nagyon sajátságos körülmények között fejlődött ki, a szerkezete pedig olyan régről származik, amikor a manapság beszélt európai nyelvek többsége még nem is létezett. Egy olyan nyelv, mely folyamatosan és rendületlenül fejlődött önmagában, s melyben a logika és matematika találkozik az erő és hangzásmód alkalmazkodóképességével és alakíthatóságával.

Az angoloknak büszkének kellene lenniük a magyar nyelvre, mert az ember nagyságát bizonyítja. Megmutatja eredetét, s minden egyes összetevője megkülönböztethető, mely a más nemzetekkel való érintkezés során került a nyelvbe.

A magyar nyelv olyan, mint a terméskő, egyetlen egész, melyen az idő vihara még karcolást sem ejtett. Nem egy naptár, mely az évek változásához igazodik. Nem támaszkodik másra, nem vesz kölcsön semmit, nem kufárkodik, nem fogad el semmit senkitől, és nem is ad másnak semmit. Ez a nyelv a legrégebbi és legdicsőségesebb emlékmű, mely egy nemzet szuverenitását és szellemi függetlenségét hirdeti.

Amit a tudósok nem tudnak megfejteni, azon átsiklanak. Ez a nyelvészetben is úgy működik, mint a régészetben. Az ősi egyiptomi templomok szintjeinek eredetét, melyeket csak kőből építettek, nem lehet megmagyarázni. Senki sem tudja, honnan származnak, hogy mely hegységből vájták ki a csodálatos tömegüket. A magyar nyelv eredetisége egy olyan jelenség, mely sokkal csodálatosabb még ezeknél is.” 1830

Heinrich Wilhelm Schott

Heinrich Wilhelm Schott, osztrák tudós a magyar nyelvről:

„A magyar nyelvben megtalálható egy friss, gyermekies, természetes nézőpont, és bár nem mutatható ki, azért sejthető, hogy rejtve tovább fejlődik, mint egy bimbó. Számos lágy mássalhangzót tartalmaz, míg magánhangzói tisztábban ejthetőek ki, mint a német nyelvé.

Felhasználható rövid mondandóhoz és erőteljes szónoklatokra is, azaz, minden prózai típusra jó. A nyelv kellemes ritmusban épült az egymással összhangban álló magánhangzókra, gazdagsága és harsogó hangjai kiválóak a költészetnek. Ez jól meg is mutatkozik a költészet minden ágában.” 1840

Erbesberg professzor

Erbesberg, egy világhíres professzor Bécsből, mondta a következőket:

„A magyar nyelv felépítése olyan, mintha külön a nyelvészek hozták volna létre, hogy magába foglaljon minden szabályt, tömörséget, dallamot és logikát, s mindezeken felül, hogy elkerüljön minden közhelyt, kiejtési nehézséget és szabálytalanságot.” 1840

N. Simpson

N. Simpson a „Levelek a Duna partjairól” című cikksorozatában írt a magyar nyelvről, illetve az éppen zajló szabadságharcról:

„A magyar nyelv nagyon költői, gazdag és lelkesítő … tele lélekkel és erővel, mely megfelel mindenféle költői feladatra. Erős, mégis gyengéd és kedves hangzású. Dallamos, miközben a kifejezése tiszta.” 1848

Jules Romains

Jules Romains francia író és költő meglátogatta Magyarországot, és ezt mondta:

„Mivel nem tudok magyarul, minden erőmmel arra koncentráltam, hogy átérezzem azt. Úgy éreztem, hogy tele van erővel, hiszem, hogy egyetlen másik nyelv sem ilyen erős. Ez egy szenvedélyesen erős nyelv.” 1927

A bejegyzés trackback címe:

https://szotarak.blog.hu/api/trackback/id/tr187746474

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A szótárainkban jelenleg több, mint 2 és fél millió kifejezés található. Keress rá egy kifejezésre te is a Dictzone-ban!


Keresés a DictZone szótáraiban