Szótár, nyelvtan, nyelv és más érdekességek

Érdekességek a szótárak és nyelvek világából

Minek nevezhetlek? – Magyarul furcsán hangzó idegen szavak

2017. február 08. - Dictzone.com

Minek nevezhetlek? – Magyarul furcsán hangzó idegen szavak

Ahogyan minden nyelvben, úgy a magyarban is számos olyan szó, kifejezés található, amelyek nem hangzanak udvariasan, illetve kellemesen. Ha azonban külföldön használnánk ezeket, akkor egyáltalán nem néznének ránk furcsán, hiszen ott nem durva kifejezésnek, vagy káromkodásnak számítanak, hanem teljesen hétköznapi, formális jelentéssel bírnak. A világon beszélt nyelvek közül számosnál felfedezhetők ilyen idegen szavak. Ami esetleg félreértésekre adhat, amennyiben itthon halljuk beszélni az idegen országból érkezett embereket.

Többjelentésű durvaságok

Természetesen, hogyha közelebbi ismerősünkről van, szó, és hallunk tőle ilyet, akkor érdemes felvilágosítanunk, hogy melyek azok a kifejezések, amelyeket jobb, hogyha nem használ nyilvánosan hazánkban. Ebből következően, máris megtanult egy magyar kifejezést is, hiszen az ördög azért nem alszik: tapasztalat, hogy legjobban az ilyen szavakat jegyzik meg, amikor egy új idegen nyelvvel ismerkednek.

Vigyázat! „Kurva” következik!

Kezdjük a legismertebb ilyen áthallásos kifejezéssel. Ha van olyan szó, amely alapján egyértelműen meg lehet különböztetni Európa földrajzi értelemben vett nyugati és keleti felét, akkor az bizonnyal, a „kurva” lenne. Bizony hazánkban, jó néhány embernek kicsúszik a száján ez a kifejezés, káromkodás gyanánt. A tőlünk nyugatabbra élők pedig csak bámulnak, hogy miért is emlegetjük állandóan a „kanyart”. Számos indoeurópai nyelv használja ugyanis a „kurva” szót, hasonló hangzással, ám eltérő írásmóddal. Például angolul curve, amely egyúttal görbét is jelent, míg németül „kurve”-nek mondják. A németjakú területeken jellegzetes kiírásnak számít az „Achtung, die kurve!” tábla, ahol a felirat nem a ledér hölgyek, hanem az éles kanyar közelségére figyelmeztet. Szóval, bár nem illendő dolog, de ha úgy adódik, a magyar ember bizony el szokott mormogni egy-egy ilyen káromkodást a külföldiek jelenlétében. Ezzel azonban vigyázzunk, amennyiben szomszédos országbeliek közelében vagyunk. Hiába vagyunk eltérő nyelvcsalád a szlovákoktól, szerbektől, vagy az ukránoktól, ők bizony nem a kanyarra fognak gondolni, így könnyen kellemetlen helyzetbe kerülhetünk.

 „Kuula” a dalomat!

Mostanra már hazánkban is minden évben nagysikernek számít az Eurovíziós Dalfesztivál, még akkor is, ha a magyar előadóink eredményei sokszor elmaradnak a várttól. A 2012-es verseny egyik legemlékezetesebb alakítása volt az észt előadó Kuula című száma. Aminek a kiejtése – a röviden ejtett „a” miatt – kísértetiesen hasonlít a mi szlengbeli szavunkra. A humoros hatást fokozta, hogy egy fiatal előadó, Ott Lepland – hasonlóság a keresztnévben is felfedezhető – érzékletesen, hosszan elnyújtva énekelte a „kuula” szót, mint a dalszöveg refrénjét. Semmiképpen se botránkozzunk meg ezen, hiszen az akkor 25 éves énekes pusztán fel akarta hívni a figyelmünket a dalára. Mivel észtül a kuula annyit jelent, hogy „hallgasd”.

„Hülya” emberek az élet megrontói?

Ha van kifejezés, amelyet pár évtizeddel ezelőtt sokan nem tudtak leírni, akkor az az ostoba szinonimája, vagyis a hülye. Azóta azonban annyi vicces írás, falfirka s más alternatív alkotás született a szó pontos „j”-vel, szándékosan helytelenül írott változatával, hogy a többség már biztosan megjegyezte a helyes írásmódot. (Mostanság inkább a „muszáj” szóval küzdenek sokan, amit muszáj lesz megtanulni, hogy még véletlenül sem „ly”-vel írunk.)

Nekünk azonban nem is ezért érdekes, a hülye, pontosabban a „hülya” kifejezés, hanem mert a majdnem hasonló hangzás török nyelven egészen mást jelent. Persze, Vörösmarty Mihály után szabadon, ahogyan a „hülye emberek az élet megrontói”, úgy a törököknél a „hülya” kifejezésre érvényes ugyanez, amely ott álmodozást, ábrándozást jelent.

Sőt, a „Hülya” törökül egy női név is. Például az 1963-ben született Hülya Avşar, aki a hazájában egyszerre híres színésznő, üzletasszony, divattervező, rovatvezető, magazint szerkeszt, valamint profi tenisz karrierrel és egy korábbi szépségversenyen szerezett bajnoki címmel is büszkélkedhet. Nem mellesleg török népdalokat is énekel popzenei formában. Biztosak lehetünk benne, hogy ennyi képesség birtokában már biztosan nem lehet valaki „hülye”, akkor sem, hogyha a neve hasonlít is erre a kifejezésre.

Mi készül a FOS-ból?

Magyarul ugyancsak nem túl vonzó kifejezés, ámde angolul számos rövidítést takarhat. A szakmai szótár több, mint 80 jelentést kínál a FOS-ra, vagy FoS-ra – az írásmódok jelentéstartalomtól függően eltérhetnek. A teljesség igénye nélkül nézzük a legmeglepőbbeket, illetve leghumorosabbakat.

FOS: First of Season, azaz első évad – elsősorban a madarászok használják.

FOS: Freedom of Speech, azaz szólásszabadság

FOS: former owner's stamp. Használt könyveknél, a korábbi tulajdonos bélyegzője

FOS: French Onion Soup, vagyis francia hagymaleves

FOS: Friend of the Sea, amelyet arra használnak, hogy az asztalunkra kerülő tenger gyümölcseit fenntartható módon halásszák.

Hideg ellen viseljetek „gecit”

Következő kifejezésünknek még a magyar eredete sem teljesen bizonyított. Hogyha fellapozzuk a 19. században összeállított Cuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára című kiadványát, akkor a „geci” szóra kétféle jelentést találunk. Egyrészről a „Gergely keresztnévnek kicsinyezője, máskép: Gecző, Gerő” míg második jelentésben az „aljas nyelven a férfi nemző magva” jelentést találhatjuk. Természetesen, ma itthon a második jelentése ismert, mondhatni joggal kérné ki magának a Gergő nevű ismerősünk, ha ezzel a régies becézéssel szólítanánk. Utazzunk azonban egy pár száz kilométert, s mindjárt más lesz a „geci” jelentése. A velünk szomszédos Romániában ugyanis a kabát szinonimájának többesszámát jelenti. S ha belegondolunk, ez nem is tűnik nagyon elrugaszkodott értelmezésnek. A kabát szinonimája ugyanis a dzseki, s az a nyelv, amely ma is a latin írást használja, a „dzs” betű helyett „g”-t ír, míg a „k” betűt gyakran felváltja a „c”-vel. Ilyenformán lesz a dzsekikből „geci”, ahol a  szó végi „i”  a hímnemű főnevek többes számát jelöli.

Szépen „lop” a tenger

Rövid ige, amelynek jelentése: valaki valamit elcsen, elemel. Sokan egyébként a magyarban összekeverik a „rabol” kifejezéssel, amely azt jelenti: „valamilyen tárgyat erőszakkal tulajdonít el.” Nem így a vietnami nyelvben, amely különben is szereti a rövid szavakat. Itt a lop jelentése „fodrozódik”.

Nekem ez még mindig „förvirrad”

Nézzünk a végére egy kakukktojást, amely magyarul kellemesen hangzik, ám idegen nyelven – egy betű híján – nem számít rokonszenves kifejezésnek.

Nyelvünk egyik legszebb, régiesnek hangzó kifejezése a „fölvirrad”, amelyet írók és költők is előszeretettel használnak. Ahogyan Radnóti Miklós is írja Szerelmes játék című versében „…Ő s az asszonyom is lesz egy tavaszon már, szeret s egyszerű, mint a napfény, karomban alszik nyáron délután  és ha fölvirrad szájonharap, szárnyas madarak nyitva felejtett, énekkel ámuló csőre előtt.”

Nincs is szebb annál, mint látni, ahogyan a hajnal fölvirrad és életre kell a táj. Változtassunk meg azonban egy betűt és mindjárt más lesz a szó jelentése: „förvirrad”. Már a hangzás sem túl kellemes, tekintve, hogy túlságosan sok a pergő r hangzó. Azzal pedig, hogy a kemény szájpadlás elülső részén létrejövő mássalhangzót kétszer is ki kell mondanunk, egy igen nehéz, mondhatni zavaros szó jön létre. Merthogy svéd nyelven pontosan azt jelenti a „förvirrad” kifejezés, hogy zavaros.

Reméljük azonban, hogy akik e sorokat olvasták, nem zavarodtak bele a nyelvek furcsaságába, sokkal inkább élvezték e nyelvi párhuzamokat. Mi pedig gyűjtjük ezeket szorgalmasan, s amint egy csokorra való összegyűlik belőlük, újra megosztjuk e vicces áthallásokat Olvasóinkkal.

DictZone

Szótárak története

art-1301872_640.pngSzótár-história – Hogyan fejlődtek az egynyelvű és kétnyelvű szótárak?

Napjainkban egyre jobban teret hódítanak az online szótárak. Hosszú évszázadokon át ugyanakkor a hagyományos, papíralapú szótárak számítottak egyeduralkodónak. Nem is gondolnánk, de az első szótárak több mint négyezer évesek! Mostani írásunkban, a szótárak történeti fejlődését mutatjuk be, melynek során, együttesen kell vizsgálnunk az egynyelvű és a kétnyelvű szótárakat.

Egy vagy több nyelven?

Lényegében, az időszámításunk előtti koroktól napjainkig, számos korban és kultúrában egyaránt írtak egynyelvű és kétnyelvű szótárakat. Annyi azonban bizonyos, hogy az utóbbi, vagyis a kétnyelvű szótárak megelőzték az egynyelvű, az adott nyelv szavait magyarázó műveket.

Csaknem a legkorábbi civilizációk is ismerték már a kétnyelvű szótár fogalmát. A legrégebbi ismert ilyen mű az Akkád Birodalomból származik, amely akkádról sumérra fordította le a szavakat. Természetesen az időszámításunk előtt 2300-ra datálható szótár esetében nem papír alapú szótárról beszélhetünk, hiszen a papírt jóval később, Kínában találták fel. A mai Szíria területén íródott, pontosabban vésett szótárak így ékírásos táblaként jelentek meg.

Ha már a kínaiaknál tartottunk: ahogyan számos más hasznos találmány, úgy az egynyelvű szótár felfedezése is e távol-keleti országhoz köthető. A legkorábbi fennmaradt egynyelvű szótár, az Erya keletkezésének pontos időpontja bizonytalan. Valószínűleg az időszámításunk előtti 3. században adhatták ki. A korabeli ismert világ fogalmait kínai nyelven magyarázó szótár abból a szempontból is újdonságnak bizonyult, hogy papíralapú kiadásban jelent meg, míg császári udvarban csak két évszázaddal később rendszeresítették a papíralapú beadványokat.

Rendezni a szavakat!

Természetesen szótárakat az ókori görögök is készítettek. Mivel az ókori városállamok többségében egy nyelven beszéltek, s a görög is megértette a spártait, így kétnyelvű szótárakra kevésbé volt szükség. Annál inkább az egynyelvűekre, melyek közül a legismertebb Philétász: Rendezetlen szavak című munkája.

Az időszámításunk előtti negyedik században élt görög filozófus elsősorban a Homérosz által használt ritkább kifejezéseket gyűjtötte csokorba, s adott rájuk magyarázatot. Az úttörőnek számító munka egyéb irodalmi szavakat, a helyi nyelvjárások általi dialektusokat, valamint szakkifejezéseket is tartalmazott. Sajnos, azonban a Rendezetlen szavak nem maradt fent, mint ahogyan Philétász többi munkája is elveszett. Szerencsére az Apollonius által írt görög szótár mai napig megmaradt, így napjaink embere is képet kaphat a Homérosz által használt szavak és kifejezések pontos jelentéséről.

Ugyanebben az évszázadban a Római Birodalom területén az egyik legismertebb kétnyelvű szótár is megjelent. Nem is akárki tollából, hiszen Claudius a Birodalom későbbi császára etruszk-római szótárat állított össze. Ez a mű a mai napig nagyon értékesnek számít, hiszen már akkor is csak néhányan beszélték az etruszk nyelvet.

Holt latinról az élő európaira!

Ahogyan minden más területen, úgy a középkor eleje a szótárak számára is sötétnek bizonyult. A Nyugat Római Birodalom bukásával ugyanis feledésbe merült a szótárkészítés, sőt egyes – a barbár törzsek által megszállt – területeken még az írástudatlanság is növekedett.

Jó pár évszázadra volt szüksége Európának ahhoz, hogy magához térjen, s újra rendszerbe akarja foglalni a szavakat. Persze szükség is volt erre a rendszerre, hiszen évszázadokig a latin számított a hivatalos nyelvnek. (Például hazánkban csak 1844-től lett hivatalosan is az ország nyelve a magyar.)

Mindezt az indokolta, hogy a keresztény egyház megtartotta a rómaiak által használt latin nyelvet, s a reformáció megjelenéséig az igehirdetés is teljesen latin nyelven történt. Nem meglepő hát, ha megnövekedett az igény az olyan szótárakra, amelyek latinról az adott ország nyelvére fordították le a szavakat.

A híresebb európai szótárak így latin szavakkal teletűzdelt szószedetek voltak. Talán a legismertebb ezek közül, Johannes Balbus (John of Genoa) hatalmas grammatikai munkája, a Catholicon. Az itáliai nyelvész és domonkos pap munkája 1287-ben látott napvilágot, és a mű alapjául szolgált számos későbbi kétnyelvű szótárnak

Nem csupán szótárról beszélünk, hiszen némi latin nyelvtant is tartalmazott. Ami azonban a későbbiekben az egyház szempontjából még inkább jelentőssé tette a művet, hogy a késő középkorban hatalmas segítséget nyújtott a Biblia fordításához, értelmezéséhez. Nem véletlen, hogy egyben egyike volt azoknak a könyveknek, amelyek legkorábban jelentek meg nyomtatásban is. Alig pár évvel a könyvnyomtatás felfedezése után, Johannes Gutenberg már 1460-ban nyomtatásban is kiadta e korszakalkotó művet, amelyet követően több kiadást is megért a Catholicon.

Megszületnek a nagyszótárak!

Ahogyan teltek-múltak az évszázadok, úgy gazdagodott minden nyelv szókincse is. Joggal nevezhetjük a 19. századot az egynyelvű szótárak évszázadának. Nagyjából ekkora érett meg az idő egy olyan nagyszótárra, amely az adott nyelv összes szavát rendszerezi, összegyűjti, illetve magyarázza. Elsőként, a gyermekmeséikről is ismert Grimm testvérek fogtak hozzá a szótárkészítésnek. Bár eredetileg azt gondolták, hogy tíz éven belül el tudják készíteni a német nyelv nagyszótárát, a mű összeállítása közben kiderült: jelentősen alábecsülték a feladatot! A kezdeti családi vállalkozás így jelentősen kibővült, s végül már nyolcvanan dolgoztak a szótár elkészítésénél. Mindössze az első kötet elkészüléséhez 16 évre volt szükség. A munka annyira hatalmasnak bizonyult, hogy a két testvér mégsem érhette Deutsches Wörterbuch teljes, 32 kötetének kiadását. Legendák szerint Wilhelm Grimmet a „D” betűn dolgozott, amikor 1859-ben jobblétre szenderült, míg Jacobot, 1863-ban a Frucht (gyümölcs) szócikken való dolgozás közben érte a halál. A teljes művet végül 123 évvel később 1961-ben adták ki, amely akkora már 320 000 címszót tartalmazott.

Hagyományostól az online-ig

Kétségtelen, hogy napjaink legismertebb nyomtatott szótára: az Oxford szótár. Összeállításának gondolata már 1844-ben megszületett, amikor is a brit Filozófiai Társaság három tagja elhatározta, hogy minden olyan szót összegyűjtenek, amelyet eddig nem mutattak be a korabeli angol szótárakban.

Jól tükrözi a munka nagyságát, hogy a mű közel hetven évvel később készült el. Az Oxford English Dictionary, 1928-ban tíz kötetben jelent meg, s onnantól kezdve közel hatvan évig mindössze kiegészítéseket fűztek hozzá.

Második kiadása 1989-es, amely már 20 kötetben, 21 728 oldalon jelent meg. Tényleg elképesztő számokról beszélünk! Ha egyetlen embernek kéne begépelnie a második kiadás 59 millió szavat, akkor az 120 évig (!) tartana, valamint továbbá 60 évbe kerülne, hogy ezeket a bejegyzéseket ellenőrizzék is. Nem véletlen, hogy napjainkban egész csoportok foglalkoznak a szótárkészítéssel.

Az online változat 2000 óta elérhető a felhasználók számára. Napjainkban havonta 2 millió embernél is több tekinti meg az OED online felületét, amely jól mutatja, az online szótárak térhódítását a hagyományos szótárakkal szemben.

Ne feledkezzünk meg napjaink kétnyelvű szótárairól sem. A 19. században a kereskedelem, majd a 20. században a turizmus megnövekedése indokolta a kétnyelvű szótárak megjelenését. Terjedelmüket és a ráfordított időt tekintve ezek sem számítanak kisebb munkának, mint az egynyelvű szótárak. Napjainkban ezért itt is helyet kapnak az online szótárak, amellyel, sokkal gyorsabban, kényelmesebben, valamint rugalmasabban tudnak a felhasználók keresni a szavak között. Készítői számára pedig az elektronikus megjelenés előnye, hogy akár szavanként is bővíthető, illetve javítható a szótár.

Köszönhetően a világháló nyújtotta lehetőségeknek, nem kell éveket várni egy-egy újabb vaskos kötet megjelenésére, valamint nem tart generációkon át, mire az adott nyelv szótára újabb kiadással gazdagodik.

Miért jobb az online szótár a hagyományos szótárnál?

DictZone szótárak

Manapság gyakran előfordul, ha egy szónak vagy kifejezésnek másik nyelven való jelentését keressük, akkor online szótárat használunk. Bizony, napjainkra az internetes szótárak egyre inkább kezdik kiszorítani papír alapú társaikat. Nem véletlenül, hiszen a webes felület használatával, sokkal gyorsabban és hatékonyabban tudunk az egyes szavak és kifejezések között keresni, mintha hagyományos szótárt használnánk.

 

Melyiket válasszuk?

Persze, nagyon jól tud kinézni a bőrkötetes nagyszótár a polcon. Való igaz, hogy egy ilyen terjedelmes és impozáns mű, elegáns megjelenésével az egész könyvespolc dísze lehet. Ha azonban nem csak a dekorációs szempontokat nézzük – s a szótárnál magától értetődően nem elsősorban ezt nézzük – akkor érdemes inkább az adott szó vagy kifejezés jelentését az internetes szószedetben megkeresnünk. Nézzük is, hogy a sokoldalú online szótárak milyen előnyöket kínálnak a papír alapúakkal szemben.

Ahogyan a mondás is tartja: az idő pénz.

Online szótár segítségével, sokkal gyorsabban kereshetünk a szavak között. Amennyiben a hagyományos szótárt választjuk, akkor akár több percig is eltarthat, amíg megtaláljuk a keresett szót vagy kifejezést. Nem is beszélve arról, hogy – a sűrűn szedett szavak miatt – mennyi időbe telhet, hogy – fáradtságos munkával – „kibogarásszuk” a szó általunk keresett jelentését.

Ha az internetes szótár mellett döntünk, akkor a weboldalon elérhető felület lényegében másodpercek alatt megmutatja a keresett szó jelentését. Mivel a különböző jelentések egymás alatt, megfelelő sortávolsággal elválasztva jelennek meg, így jóval könnyebb megtalálni a szó megfelelő jelentését a hagyományos szótárban, ahol a szavak jelentései „ömlesztve” jelennek meg.

Egy szótár nem szótár

Internetes felületen egyszerre sok szótár érhető el. Sok esetben a hagyományos szótárnál már az is problémás lehet, hogy ha a magyar, illetve az idegen nyelv egyaránt a keresés célnyelvének számít, akkor két különböző szótárt kell felütnünk.

Ellenben, hogyha online formában használjuk a szótárt, akkor egyetlen kattintással tudunk, válthatunk a magyar és az idegen nyelvű fordítás iránya között. Egy magyar nyelven megkeresett szónak vagy kifejezésnek így pillanatok alatt láthatjuk a „visszafordított” változatát is, vagyis, hogy idegen nyelven milyen egyéb jelentéseit, szinonimái léteznek.

Másik probléma a papíralapú szótárakkal a többnyelvűség kérdése. Persze, sokan vagyunk, akiknek csak a magyar-angol, illetve az angol-magyar szótárak találhatóak meg otthon a polcain. Az is igaz, hogy napjainkban az angol nyelv dominanciája csaknem mindenhol tetten érhető. Az esetek többségében ugyanakkor nem csak egyetlen nyelvre kell fordítanunk.

Például még mindig vannak olyan üzletágak, ahol csak német, vagy spanyol nyelven találhatóak meg bizonyos írások. Nem szabad elfejtenünk azt sem, hogy világszerte egyre növekszik a kínai, illetve a spanyol nyelvet használók száma is, amely magával hozza az ezen nyelven íródott szövegek terjedését is. A DictZone, online szótár erre is megoldást kínál, hiszen a szószedetek az internetes felhasználók számára tucatnyi nyelven érhetők el.

Hogyan írjuk? Hogyan ejtjük?

Ha online szótárt használunk, akkor a szavak helyes kiejtését is megismerhetjük. Különösen azoknál a nyelveknél, ahol a kiejtés jelentősen eltért a szó írott alakjától, fontos, hogy halljuk is a leirt szavakat. Pontosan így van ez napjaink legnépszerűbb nyelvével: az angollal is. Igaz, hogy a hagyományos szótáraknál „látjuk” a szavak jelentését, pontosabban a fonetikus jeleket. Csak abban az esetben tudjuk ugyanakkor megfejteni a hieroglifákra emlékeztető írást, amennyiben valamikor – például a középiskolában – tanultuk azt, és még emlékszünk is az egyes jelek jelentésére.

Ebben az esetben is kényelmesebb megoldás az online szótár. Itt ugyanis azonnal, az adott nyelven használatos legtisztább kiejtéssel hallhatjuk a szavak kiejtését. Ami kitűnő eszköz a kiejtés autodidakta módon való fejlesztésére is, hiszen ezt akárhányszor lejátszathatjuk. Ezzel a megoldással igen gyorsan fejlődhet a szókincsünk és a kiejtésünk bármilyen idegen nyelvben. Az egyes szavakat és kifejezéseket ugyanis a magunk ütemezése, munkatempója szerint tanulhatjuk meg. Az online szótár tehát tökéletes megoldást kínál akkor is, hogyha adott nyelvet tanfolyam útján sajátítjuk el, és szeretnénk otthon begyakorolni az órán megtanult szavak kiejtését.

A siker kulcsa: a rugalmasság

Az online szótárakat folyamatosan fejlesztik, hiszen természetes, hogy a nyelv is folyamatosan bővül és változik. Különösen napjainkban, amikor a technika gyorsan fejlődik, az egyes nyelvek is folyamatosan új szavakkal, kifejezésekkel gazdagodnak. De vajon tudják e mindezt követni a papíralapú szótárak is? Aligha, hiszen a hagyományos szótár legfeljebb egy-egy újabb kiadás nyomán fog bővülni. Ami még a kisebb szótárak esetében is hónapokat vesz igénybe, de a nagyszótárak legfeljebb évenként fognak újabb kiadással jelentkezni. Sőt, ha az adott szótár 12. és 13. kiadása közötti különbséget nézzük, akkor egyáltalán nem biztos, hogy jelentősen bővülő szókincset láthatunk. Nem is beszélve arról, hogy az újonnan bekerült szavakat semmilyen jelöléssel nem szokták illetni.

Napjainkban tehát a rugalmasság már a szótáraknál is egyre fontosabb tényezővé válik. Az online szótárak szókincse akár szavanként is bővíthető, s meg lehet jelölni a szószedetbe újonnan bekerült szavakat, kifejezéseket is.

Az ingyen a legjobb ajánlat!

Az internetes szótárak használatáért semmit sem kell fizetnünk! Bizony, manapság hogyha papíralapú szótárt szeretnénk venni, akkor mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk! Már az egyszerű, kevés szókinccsel rendelkező képes szótárak is több ezer forintnál kezdődnek, de egy nagyszótárért akár húszezer forintot is elkérhetnek! Természetesen, itt nem elsősorban a terjedelem nagysága miatt, hanem azon rengeteg munka miatt kell annyit fizetnünk, amennyi árán egy ilyen szótár elkészülhetett. Pontosan ezért érdemes a DictZone szótárat használnunk, amelynek online felületet mindenki számára és teljesen ingyenesen érhető el.

Zsebünkben a tudás!

Az online szótárak könnyen kezelhetők. Mostantól, nyugodtan elfelejthetjük az 5-6 kilós nagy szótárak cipelését, mely különösen akkor nem tekinthető praktikusnak, hogyha valahova utaznunk kell. Helyette: hatalmas, több nyelven is elérhető szókincsünk lesz a laptopunkban vagy a táblagépünkben. Gondoljunk csak bele: mindez még a nagyobb laptopok esetén – sem lesz nagyobb súlya 1-2 kilónál, de ha tabletünk van, akkor lényegében a zsebünkben is elfér az online szótárak által kínált hatalmas mennyiségű tudás.

DictZone - Online szótárak mindenkinek!

Jelenleg a DictZone, több mint 70 szótárt kínál az oldalra látogatóknak. Honlapunkon a világnyelvektől (angol, német stb.) a kisebb területre koncentrálódó nyelvekig (pl. bolgár, svéd stb.) számos, gazdag szókinccsel rendelkező szótárt megtalálhatunk. Honlapunk olyan ritkán előforduló szótárakat is tartalmaz, amelyekhez az üzletekben nem, vagy csak igen ritkán – s éppen ezért borsos árért – lehet hozzáférni. Ilyen lehet akár egy német-portugál vagy éppen egy lengyel angol szótár. Reméljük, hogy hamarosan Ön is ellátogat weboldalunkra, és sokféle szótárunkat eredményesen fogja használni magán vagy éppen üzleti célú fordításai során!

Az angol nyelv legújabb kifejezései

mic-drop.png

Nemrég jött ki az Oxford Dictionary (OED) legújabb negyedéves bővítése, melyben ismét új kifejezések kerültek be a szótárba, ezzel hivatalosan is az angol nyelvbe. A Dictzone.com blogjaként nem feladatunk, hogy messzire menő elemzéseket írjunk az angol nyelv fejlődéséről, a kifejezéseket azonban érdemes megnéznünk, annál is inkább, mivel néhány közülük biztosan érdekes lesz a magyar olvasók számára is!

Tovább

Hírességek a magyar nyelvről

john_bowring.jpg

A magyar nyelv csodálatos és ezt már számos híres ember is észrevette az évszázadok során. Összegyűjtöttünk és lefordítottunk néhány idézetet, melyet a magyar nyelvről mondtak. (A fenti képen Sir John Bowring látható.)

Marcio Galotti

„A magyarok, legyenek bár arisztokraták, vagy parasztok, mindannyian ugyanazt a nyelvet használják.”

Marcio Galotti, humanista Mátyás király udvarában, 1480

Amandus Polanus von Polansdorf

„Voltak néhányan, akik kételkedtek, hogy a zabolátlan magyar nyelvnek van-e bármilyen szabálya, de Ön, a kivételes művében tényleg bebizonyította ezt.”

Amandus Polanus von Polansdorf, bázeli humanista írta ezt Szenczi Molnár Albertnek, amikor megjelent a latin nyelvű, magyar nyelvtanról írt műve, a Nova grammatica Ungarica, 1609-ben.

Tovább

Nyelvtudás nélkül

uni.jpg

A mai bejegyzésünkben többféle történetet gyűjtöttünk össze. A történetek egy része jól mutatja, néha bizony elkel egy kis nyelvtudás. Vagy ha nyelveket nem is tudunk, legalább legyen egy jó szótárunk!

Természetesen egy online szótár blogjaként nem hagyhattuk ki azokat az anekdotákat sem, melyek nyelvészekről, professzorokról, vagy nyelvhasználatról szólnak. Jó szórakozást!

Tovább

Az Oxford Englisd Dictionary - egy igazi szupersztár

oed.jpg

Az Oxford English Dictionary (OED) az angol nyelv egyik legátfogóbb szótára. Kiválóan mutatja be a nyelv használatát, követi a nyelv fejlődésének történetét, remek forrást nyújtva a tudósoknak és kutatóknak is.

A kezdetek

Még mielőtt rátérnénk az érdekességekre, érdemes felidéznünk, hogy kinek a fejéből pattant ki a szótár ötlete! Ehhez vissza kell pillantanunk a 19. századi Londonba, ahol értelmiségiek egy kis csoportja már 1844-ben elhatározta, hogy egy új szótárt állítanak össze.

A projekt a Philological Society gondozásában indult útnak. Ez a társaság máig a legrégebbi tudományos társaság az Egyesült Királyságban, mely a nyelvvel foglalkozik. A munkát Richard Chevenix Trench, Herbert Coleridge és Frederick Furnivall vállalta. Hárman megalakították az Unregistered Words Committee-t, melynek célja volt megtalálni minden olyan szót, mely nem volt bemutatva az akkor elérhető angol szótárakban.

Tovább

A Johnson's Dictionary

johnsons.jpg

Samuel Johnson 1755. április 15-én adta ki A Dictionary of the English Language (vagy más néven a Johnson's Dictionary) című szótárát, mely napjainkig az angol nyelv egyik legbefolyásosabb ilyen műve. A mai bejegyzésben 10 olyan tényt gyűjtöttünk össze Johnson szótáráról, melyet eddig viszonylag kevesen ismertek.

1. A Johnson’s Dictionary természetesen nem angolról fordított más nyelvekre, hanem az angol nyelv szavait gyűjtötte egy helyre. Már előtte is megjelentek hasonló gyűjtemények, de Johnson munkája próbálta meg először összegyűjteni az összes angol szót, kiegészítve azokat a meghatározásukkal és példákkal (illusztrációkkal).

2. A szótár 173 évig volt egyeduralkodó, míg 1928-ban meg nem jelent az Oxford English Dictionary, a maga 10 kötetével.

Tovább

A szótárainkban jelenleg több, mint 2 és fél millió kifejezés található. Keress rá egy kifejezésre te is a Dictzone-ban!


Keresés a DictZone szótáraiban